A teljesség igénye nélkül igyekeztem összeszedni azokat a szabályokat, ami ránk túrázókra, bushcrafterekre vonatkoznak. Ezeket a szabályokat az erdőlátogatási törvény határozza meg.

A törvény egyes részleteit ennek a cikknek a folytatásaként, fogjuk értelmezni és elemezni.

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

 

Az erdő látogatása

 

  1. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
  2. a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
  3. b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(1a) *  Az állam illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.

(1b) *  Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.

(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.

(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.

(4) Az erdő látogatója

  1. a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
  2. b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

 

(5) *  Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe

  1. a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
  2. b) az erdőrezervátum magterülete.
  3. § (1) Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak
  4. a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
  5. b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
  6. c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton szabad.

(4) *  Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.

92/A. § *  Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.

  1. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
  2. a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
  3. b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
  4. c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
  5. d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
  6. e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.

(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.

(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.

  1. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás
  2. a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
  3. b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.

(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

  1. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

 

 

 

Védelem a káros tevékenységek ellen

 

  1. § (1) Tilos erdőben
  2. b) hulladékot elhelyezni;
  3. c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.

(2) *  Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

 

 

Védelem a tűz ellen

 

  1. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

 

  1. § (1) * Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.

 

(2) *  A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó – haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló – által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.

 

(3) *  Az erdőgazdálkodó turisztikai célból – tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos – tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

 

(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.

 

(6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.

 

(7) *  Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

 

  1. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.

 

(2) *  Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.

 

 

 

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

 

  1. §(2) Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.

 

1996. évi LV. törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

 

A vadászati jog

  1. § A vadászati jog:
  2. a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és
  3. b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá
  4. c) a vadászterületen szabadon élő, valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében tartott vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására,
  5. d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége.

 

A vad tulajdonjoga

  1. § (1) A vad az állam tulajdonában van.

Vadászati tilalmak

  1. § (1) A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
  2. a) tiltott vadászati eszközzel;
  3. b) tiltott vadászati módon;

Tiltott vadászati eszközök

37/A. § *  (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

  1. a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
  2. a számszeríj;
  3. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
  4. a hurok, horog, madárlép, verem;
  5. a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló;
  6. az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
  7. vak, illetve megcsonkított élő csali állat;
  8. az áramütést előidéző elektromos eszközök;
  9. az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
  10. elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;
  11. mérgezett vagy altató csalétkek.

(2) *  A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.